Közvélemény-kutatás 2.

A 2. sz. kérdőíves közvélemény-kutatást is az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézetében, illetve a Történeti Intézetben végeztem.

A megkérdezettek száma 14 fő: hallgatók, oktatók és könyvtárosok.

Életkor szerinti megoszlás szintén 19-44 év.

Kérdéseimet az alábbiakban leírtak alkották:

Közvélemény-kutatás 1.

Ez év októberében-novemberében kétféle kérdőíves közvélemény-kutatást folytattam az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézetében, ill. a Történeti Intézetben, az érintett témával kapcsolatban. A megkérdezettek száma: az 1. sz. kérdőívnél 18 fő, a 2. sz. kérdőívnél 14 fő. A válaszadók: hallgatók, oktatók és könyvtárosok. Életkor szerinti megoszlás: 19-44 év. Az 1. sz. kérdőív kérdéseit az olvasáskutatóknak feltett kérdések alkották, amikre a válaszok a következők voltak:

"Már régen nem a szülő diktál"

A Ritmus c. egészség- és életmód magazint olvasva, megragadta a figyelmemet az alább idézett cikk, mely szintén az eddig elemzett témához kapcsolódik:

„Már régen nem a szülő diktál

Elmúlt már az az idő, amikor a szülők még hihették magukról, hogy ők hozzák a döntéseket a családban – írja a Frankfurter Allgemeine. A legújabb társadalomtudományi felmérések szerint az óvodáskorú gyermekek harmada, a 6-13 éves korú gyermekek szinte száz százaléka maga határozza meg, hogy milyen program legyen a hétvégén, mi legyen a hűtőben, milyen ruhát vegyenek meg a szülők, illetve milyen bútor legyen a szobájukban. Az a klisé viszont megdőlni látszik, hogy a gyerekek a számítógépen csak játszani akarnak. Az internetezési szokásaik szerint első helyen a kommunikáció áll /e-mail/, ezt követi a zenehallgatás, a chatelés, az információgyűjtés és csak ezután következik a játék. Sőt, a tapasztalatok szerint a klasszikus játékok /építőkocka, társas, kirakó/ nemhogy nem vesznek ki a gyerekek életéből, de a 6-13 éves korosztálynál idővel inkább ezek szorítják ki a számítógépet.”

Németh Nóra doktori disszertációjának kivonatai

Németh Nóra doktori disszertációjából /2013/ az alábbiakat emelném ki /idézném/ mintegy válaszként az írásos interjú kérdéseire vonatkozóan /a kérdéseket lásd az 5. blogbejegyzésben/:

A doktori disszertáció címe: Pedagógusjelöltek olvasáskultúrája egy határmenti régióban

Írásos interjúk neves olvasáskutatókkal

Az első, bevezető blogbejegyzésemben vázolt kérdésekkel kapcsolatban, írásos interjút kértem 2013 októberében neves olvasáskutatóktól, a szóban forgó téma szakértőitől.

Az internet /közösségi oldalak/ előnyei és hátrányai, ill. veszélyei

A helyes egyensúly!

Idéznék a Pro Deo State University Közép-Európai Tudományos Alapítvány videoblogger képzéséhez leírtakból:

"Beszéd, írás, nyomtatás, távközlés, informatika: ezek voltak az emberiség modernizációjának drámai fordulópontjai, s ezen kommunikációs szintek megjelenése között egyre rövidebb idő telt el.

A rádiónak 38 év kellett, hogy 50 millióan használják. A televíziónak ugyanehhez 13 évre, az internetnek pedig 4 évre volt szüksége.

Viszont a Facebook közösségi oldalhoz csupán 1 év alatt 200 millió felhasználó csatlakozott. A Google-on vezeti a keresési toplistákat. Ha egy ország lenne, ő lenne a 3. legnagyobb."

Az idő függvényében?

   

 

Mindennek meghatározott ideje van!

Felgyorsult, rohanó világban élünk, melyben hatalmasra duzzadt az elsajátítandó tudásanyag, és információk tömkelegével kell megbirkóznunk. Szinte semmire nem jut időnk, sokszor még pihenésre sem. Egy nap pedig csak 24 órából áll.

Mit nyújthatnak számunkra a könyvek, az olvasás?

Olvasás - Boldogság

Minden társadalom /benne az egyén/ fejlődését a tudás határozza meg, melynek elsajátításához, ismeretéhez elsősorban a könyveken /olvasottság/ keresztül vezet az út.

Az olvasás szeretete, művelése „minden igényt” kielégíthet: szórakoztat, tudást nyújt, gondolkodásra késztet, kapcsolatokat épít, kiművelt szakembereket biztosít a társadalom számára, és persze nem utolsó sorban kellemes, hasznos és tartalmas időtöltést jelent.

Köszöntök minden kedves látogatót!

   AND / OR    

Mesterszakos informatikus könyvtáros hallgató vagyok. Blogomban a közösségi háló olvasásra gyakorolt esetleges negatív hatásaival, veszélyeivel kapcsolatos kutatásom eredményeit fogom prezentálni. Úgy vélem, egy rendkívül aktuális témáról van szó, hiszen sokunkat érdekel és egyúttal aggaszt, vajon a közösségi hálók kínálta lehetőségek mennyire téríthetik el a felhasználókat, elsősorban a fiatalokat az olvasástól.