2013. október 28., hétfő

Az idő függvényében?


   
 
Mindennek meghatározott ideje van!

Felgyorsult, rohanó világban élünk, melyben hatalmasra duzzadt az elsajátítandó tudásanyag, és információk tömkelegével kell megbirkóznunk. Szinte semmire nem jut időnk, sokszor még pihenésre sem. Egy nap pedig csak 24 órából áll.



Céltudatosan megtervezve, vagy csak véletlenszerűen motiválva?

Édesanyám a „kezdetektől” arra is tanít, hogy „a világon a legnagyobb úr az idő: olyan nagy érték, amit nem pazarolhatunk el. Készíts magadnak időbeosztást, írd be azt is, hogy szerinted kb. mennyi időt lenne ésszerű netezéssel töltened. Egy hónapon keresztül figyeld magad, mennyire sikerült betartanod a tervedet. Ha nem sikerült, tedd meg a szükséges kiigazításokat.”

Hát igen: a netezés sok időt felemészthet, és elvonhatja a figyelmet sokkal fontosabb tevékenységektől.

Nálam gyermekkorom óta bevált a tervezésen alapuló életvitel, és e nélkül nem is tudnám elképzelni a mindennapjaimat /nagyon hálás vagyok ezért is Édesanyámnak/.

Gondoljuk csak át: ahol nincs rend, ott káosz uralkodik.
A naptár, benne az 1 év, a 12 hónap, a napok, a 24 óra, mind tervezőmunka eredménye, mely alapot nyújthat az embernek élete megtervezéséhez, irányításához céljainak megfelelően. Csak motiváció kell hozzá.
Előnye még az is, hogy szinte alig vesz igénybe időt: nálam reggel kb. 10 perc és este 10 perc.
Nem kell hozzá más, csak egy asztali naptár, egy A/5-ös füzet és gondolkodás: átgondolása az elvégzett és elvégzésre váró feladatoknak.

Ennek alapján a legfontosabb a végeredmény, amit naponta egyenlegként megkapunk: a szabadidő órákban kifejezve, amit szórakozással, pihenéssel, kikapcsolódással tölthetünk.
Én a szabadidőm felhasználását is megtervezem magamnak, de ezt már kötöttségek nélkül.


Mindez épp olyan, mint ahogy költségvetést készítünk. Az egyenlegben megkapjuk, hogy nyereségesen terveztünk, vagy mínuszba kerültünk, tehát veszteségünk van. Nem vitás, hogy a nyereség a legjobb tervezés eredménye. 

2. ábra:




Összehasonlítva az 1. és 2. ábrában szereplő adatokat:

2005-ben az interneten legalább havi rendszerességgel olvasók:

14-17 évesek     60%
18-29 évesek     35%

2013-ban a fiatalok könyvolvasási gyakorisága, havi rendszerességgel:

15-25 évesek     14%


3. ábra:



A 2. ábra forrása:


A 3. ábra forrása:

GEREBEN Ferenc: Olvasás- és könyvtárszociológiai vizsgálatok Magyarországon. In: Könyvtárosok kézikönyve. 4. köt. szerk. HORVÁTH Tibor – PAPP István. Budapest, Osiris Kiadó. 2002. 27. p. 


A felhasznált képek forrásai:







Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése